Skip to main content

Az év első horgászatához mindannyian nagy reményeket fűzünk, hiszen a téli vegetálás alatt beszerzett új információkat, felszereléseket és a kigondolt taktikánkat ekkor tudjuk élesben is kipróbálni. Egyikünknek sem titkolt szándéka minél eredményesebben indítani az éppen aktuális idényünket, mert bizony az kihatással lehet későbbi önbizalmunkra. Kis csapatunk ebben szeretne segítséget nyújtani azon érdeklődő szellemű horgászok számára, akik már ilyen időben is diadalittasan szeretnének hazatérni szeretteikhez…

A tavalyi (2013as) évben a szokatlanul hosszan elnyúló tél miatt csak április 2-án tudtunk sort keríteni a szezonnyitó horgászatunkra. Túránk helyszínéül, lakóhelyünk közvetlen közelében elterülő Izsáki Horgász- és Pihenőparkot, s ezen belül is annak Nagy-tavát választottuk. Erre az egynapos rövid túrára csapatunkhoz, az Abiotic Carp Baits Team két fős izsáki flottájához – melyet Ö. Kovács Krisztián és jó magam, Szabó Gábor alkotunk – csatlakozott a projekt atyja, az egyben főnökünk és barátunk, Jávorka Dániel is. Dani eredetileg a forgatás segítése céljából látogatott ki hozzánk, azonban már jól ismerjük, és tudtuk, ennyiben nem fog kimerülni a dolog. Igazunk is lett, Dani a horgászat minden szegletéből kivette a részét, és hatékonyan segítette munkánkat a hideg szeles, esős időben. A fárasztásoktól és a halvisszaengedésektől kezeink olyannyira átfagytak, többnyire 5-10, de néha akár 15 percen keresztül is képtelenek voltunk azokat használni. (Utólag is szeretném megköszönni Daninak a segítőkészségét, aki ilyen helyzetben rögtön felcsalizott helyettünk, és elkészítette a csalihoz jól passzoló PVA tasakokat!)

Horgászatunk napját még mindig az erős ÉK-i széllel érkező hidegfront jellemezte, egész napos esővel, 5 fokos napi maximum hőmérséklettel, légnyomás emelkedéssel (1005hPa-ról 1010hPa-ra), és a reggeli órákban még a hóesésből is kijutott. Azonban még ez az idő sem tudta kedvünket szegni, hiszen manapság „bolondoknak áll a szerencse”, így gondoltuk, a horgászatban miért is lenne másképp?! Kicsit vacogva, kicsit dideregve, ám annál bizakodóbban és magabiztosabban foglaltuk el horgászállásunkat, amit a tó hátsó, széles részében, az úgynevezett öbölben választottunk ki, ahol megtalálhatóak mély és sekély részek is egyaránt.

Az etetési és a csalizási taktikánkat Krisszel megosztottuk, melyek a lehető legnagyobb mértékben eltértek egymástól. Míg ő az időjárási körülményeket vette figyelembe a csalik kiválasztásánál, addig jómagam a víz kémiai adottságaihoz a legjobban passzoló összetételű bojlikat választottam ki. Alföldünk ezen környékén a szikes talajtípus dominál, melyből a vízbe bemosódó anyagok hatására a tó vize (esetünkben erősen) lúgos kémhatású lesz. Ebben a magas pH-tartományú közegben a magas szénhidráttartalmú összetevőkből álló bojlik fejtik ki leginkább csalogató hatásukat.

Krisz a tó legmélyebb pontját szemelte ki végszerelékeinek, ahol kereső horgászatot folytatott. Ennek alapján alapozó etetést egyáltalán nem végzett, csupán csak nagyobb adag PVA hálók segítségével juttatott be felezett, valamint szétmorzsolt bojlikat koncentráltan a horga köré. Két fajta bojlit hozott magával erre a horgászatra, melyeket mind az Abiotic Carp Baits palettájáról választotta ki, a kimondottan hideg vízi horgászathoz, azon belül is a hidegfrontos időszakra ajánlottak közül. Az egyik ilyen típus a Nessi Fruit volt, mely Barack-Rák ízesítéssel bír, a másik pedig a Fruity Fish Fusion, ami pedig egy Halas-Epres ízvilágot képvisel. Ebben a két bojliban a fehérjedús és a magas szénhidráttartalmú lisztek körülbelül 50-50%-os arányban szerepelnek, és külön-külön egy-egy gyümölcsös háttérízzel is rendelkeznek. Krisz taktikája a folyamatos helyváltoztatáson alapult, egy-egy helynek körülbelül 2 órát adott, ha addig nem jelentkezett kapás, új meghorgászandó pontokat szemelt ki magának.

Vele ellentétben én a több éves tapasztalataimra, és az ez idő alatt összegyűjtött jegyzeteimre hallgatva, az öböl leghátsó részét, a kövezést véltem a legjobb választásnak. Ez a tó egyik legsekélyebb része, ahová a halak rendszeresen kijárnak táplálkozni, amit mi sem tükröz jobban, mint a kőkemény mederfenék és a kisebb nagyobb kiterjedésű gödrök, melyek a rendszeres halmozgás elsődleges jegyei. Itt a parttól körülbelül 25-30 méter távolságban alakítottam ki az etetésemet csúzli segítségével, ahová alapozásként 1kg édes-krémes jellegű method mixet juttattam be, amibe az általam használt két típusú bojliból két-két marékkal morzsoltam bele, majd a gombócok közepébe pár szem egész bojlit is beleraktam. A nap folyamán végig az etetést, illetve annak környékét vallattam, nem is eredménytelenül. PVA hálók használatát én sem vetettem el, azonban nálam minden alkalommal csupán két szem egész bojlit tartalmazott, mert csak ezzel a mennyiséggel tudtam a nagy szélben is kellően pontos dobásokat produkálni. Minden esetben hóember formációt húztam fel hajszálelőkéimre, mely egy egész szem süllyedő golyóból és egy narancssárga színű, gyümölcsös ízesítésű fluoro pop up-ból állt. A süllyedő golyók terén két típust használtam, az  egyik (ami azóta egyik kedvenc csalimmá nőtte ki magát) a Tiger Terror fantázianévre hallgató bojli volt, ami a magas tigrismogyoróliszt tartalmából meríti az emberi orr számára is kellemes édes-krémes illatát. A másik pedig a Narcotic Candy volt, ami a mák és a kender együttes bódító hatásával csábítja, csábította el bajszos barátainkat.

A horgászatot aznap 9 órakor kezdtük meg, ekkor még csak reménykedtünk egy-két kapásban, többre igazából nem is számítottunk, és az igazat megvallva, nem is kívántunk magunknak jobbat így az év első horgászatára. Ehhez képest a folytatásra legszebb álmainkban sem gondoltunk volna. Az első kapásra 2 órát kellett várnunk, amikor is a Tiger Terror-ral bevetett készségemre akadt egy jelentkező, melyet a kíméletes, ám annál izgalmasabb fárasztást követően 4.8 kg-mal mérlegeltünk. A szájfertőtlenítést, fotózást, majd a visszaengedést követően már-már azt hittem, a mentőket kell hívnom, oly módon sikerült „lefagyasztanom” ujjaimat, és egy jó időre a dupla thermokesztyű rabságába rejtenem.


Az év első pontya

Innentől az események képzeletbeli sebességváltója nagyobb fokozatba váltott, a délutáni 4 órási pakolásunkig sikerült még további 5 db pontyot ideiglenesen rabságba ejtenem, így összesen 6 kapásból 6 pontyot – 5.7kg-os átlagsúllyal – tereltem sikeresen szákba a 7 órás horgászkalandunk során.


Az etetés beérésével..


..egymás után jelentkeztek..


..és egyúttal vállalkoztak szebbnél szebb pikkelyes barátaink..


..az új fejlesztésű vizes csúszdánk tesztelésére

Ez idő alatt Krisztiánnak sajnos csak egy kapást sikerült kicsikarnia, azonban szomorkodásra ez nem adott okot, mert ezzel a fogásával sikerült megfognia az aznapi legnagyobb halunkat, egy 7.9kg-os gyönyörű tőponty formájában.


Krisz és az önbizalommentő hala

Az emberi érzékek számára kellemetlen, ám a halakénak annál kedvezőbb időjárási körülmények közepette, a jó (minőségű) csaliválasztásnak köszönhetően egy sikeres túrát zárhattunk. A nap végére, ugyan átfagyva, de megtörve nem, a forgatást nem kis elszántsággal sikerült befejeznünk. Fogadjátok sok szeretettel kisfilmünket, jó szórakozást kíván hozzá az Abiotic Carp Baits csapata.

http://www.youtube.com/watch?v=wNlme_8ImGU

Írta: Szabó Gábor

Fotózta: Ö. Kovács Krisztián, Szabó Gábor

Videót készítette és ollózta: Jávorka Dániel

X